Az ókori Görögországból eredő olimpiai játékokat eleinte nem különböztette meg nagyszabású és a résztvevők széles köre. Az első olimpián nem volt túl sok sport. Az olimpiai mozgalom 19. századi újjáéledésével a helyzet megváltozott. Az olimpiát ma rendszeresen rendezik, és a nyári és a téli sportokat egyaránt magában foglalja.
Lényegében az olimpiai játékok nemzetközi szintű sportesemények, amelyeket rendszeres időközönként rendeznek. Az ókorban az ilyen játékok nemzeti ünnepgé váltak, amelynek során a viszályok és ellentétek megfeledkeztek, ám a kereszténység megjelenésével az olimpia a pogányság jele lett, és fokozatosan elhalványult. Az ókori Görögországban létező olimpia elfeledett hagyományai báró Pierre de Coubertin erőfeszítéseivel felelevenítették, aki a világ minden tájáról érkező sportolók nemzetközi versenyeinek aktív népszerűsítője lett.
A modern olimpiai mozgalom a világkultúra szerves részévé vált. Nagyobb komplex sportversenyeket rendeznek a világ sportcsillagainak részvételével rendszeresen, négyévente. Eleinte az olimpiai játékok kizárólag nyár voltak. Csak 1924-ben adták hozzá a téli olimpiát. A múlt század 90-es évek közepéig a "fehér" olimpiát egy év alatt rendezték meg a nyári játékokkal, majd ezt követően két évvel eltolták őket kényelmi okokból erre a fontos eseményre való felkészülésben.
Minden olimpiának saját száma van, és az elszámolást az első, 1896-ban megrendezett olimpiai játékokról vezetik. A nyári olimpiai játékokat akkor is megszámozták, ha objektív okokból nem tartották meg őket. Így volt ez például a második világháború idején, amikor a XII. És XIII. Olimpiai Játékokat tartották. De amikor a téli játékok meg vannak számlálva, az elmaradt olimpiákat figyelembe veszik.
Az olimpiai játékok szervezésének döntő momentuma a helyszín megválasztása. Általános szabály, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az ilyen nagyszabású események megrendezésének jogát nem egy országnak, hanem egy adott városnak biztosítja. Ugyanakkor a versenyen általában több város vesz részt, amelyek mindegyike az adott ország Nemzeti Olimpiai Bizottságával együtt alaposan megvédi "annak" jelöltségét, súlyos érveket terjesztve egy mérvadó bizottság elé.
A múlt század 60-as évei óta egy másik típusú verseny jelent meg az olimpiai mozgalomban - az úgynevezett paralimpiai játékok. Hagyományosan sportolók vesznek részt bizonyos egészségügyi korlátokkal. Általános szabály, hogy a fogyatékossággal élő személyek ilyen versenyeire a rendszeres olimpiai játékok után kerül sor, és ugyanazon sportarénákon. A paralimpiai sportolók nyáron és télen egyaránt versenyeznek egymással.
A paralimpiai játékok egyértelműen bizonyítják, hogy még a súlyos testi fogyatékosság sem akadályozhatja a magas sportteljesítményeket, ha az ember hisz önmagában és győzni akar.
