Ha úgy dönt, hogy komolyan foglalkozik a futással, akkor általános ismeretekkel kell rendelkeznie az ilyen típusú atlétika fiziológiai és anatómiai jellemzőiről. Az ilyen ismeretek segítenek egy edzésprogram helyes felépítésében, a mozgás technikájának megfelelő kidolgozásában és védelmet nyújtanak a kocogás során gyakran előforduló esetleges sérülések ellen.
A futás sokoldalú sport, mert egyesíti a különböző mozgásokat és különféle izomcsoportokat foglal magában. Természetesen a futás során a fő terhelés a mozgásszervi rendszerre esik. Furcsának tűnhet, de mindeddig az egészséges életmód szakterületei azt állítják, hogy a futó terhelés valóban elősegíti-e az izomfejlődést, jótékony hatással van-e a testre, vagy a futás nem vezet-e észrevehető pozitív eredményekhez, káros hatással az izmokra és szalagok.
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a futás jótékony hatással van a szívizomzatra. Ez a pozitív hatás a szisztematikus képzés megkezdése után azonnal nyilvánvalóvá válik. A szívizom teljesítménye fokozatosan növekszik, egyre több vért pumpál és sokkal aktívabban működik. A szív falai kissé megnőnek, ami a koszorúerek lumenjének növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a szívizom fokozott üzemmódban vért kap.
Annak érdekében, hogy a szívizom jobban bekapcsolódjon a munkába, elég másfél-két hónapig kocogni, heti háromszor. A szívizom futás közbeni munkájának javítása mellett az anyagcsere felgyorsul, és javul a vér azon ellátása a test izmainál, amelyek aktívan részt vesznek a futási terhelésben.
A futás természetesen fejleszti a láb izmait. Ilyen típusú mozgás esetén a legnagyobb teher a különböző izomcsoportokra esik, ami függ a futástechnikától és az edzés konkrét körülményeitől.
Felfelé futáskor az alsó lábszár elülső részén található izmok a legaktívabbak, amelyeket normál körülmények között gyakorlatilag nem használnak. Ezt figyelembe kell venni a terhelés megtervezésekor, mivel a hegymászás és a kocogás durva terepen kezdetben fájdalmat okozhat az alsó lábszár területén. Edzéssel az ilyen kellemetlen érzések eltűnnek.
Az egyenes, sík területen futás az alsó lábszár és a comb hátsó izmait tartalmazza. A nyújtó izmok aktívabban vannak kitéve a terhelésnek rövid távolságok nagy sebességű leküzdése során, ahol a futást általában az elülső lábon végzik.
A helyes futástechnika alkalmazásával a hát, a nyak és a has izmait bevonják. Komoly terhelés esik a vállövre és a karokra, amelyek intenzív futás közben aktívan segítik a testet. A futás közben jól kidolgozott kézi technika lehetővé teszi az egyensúly fenntartását és a mozgás ütemének szabályozását, különösen a pálya nehéz szakaszain.
Az orvosi ajánlások szigorú betartásával a kocogás általában nagyon jó hatással van mind a testfunkciók általános fejlődésére, mind a különböző izomcsoportok munkájára. Éppen ezért a futóedzés feltétlenül szerepel az edzésprogramban a fitneszben, játékban, sőt az atlétikai tornában részt vevő sportolók számára.
