A test egy biológiai rendszer, amely egyértelműen reagál minden külső és belső folyamatra pulzusszámmal. Tehát az emberi testben a pulzus gyakoriságától és változásától függően különféle folyamatok indíthatók el, beleértve a zsírégetést is. A fogyáshoz helyesen kell kiszámítania a pulzusszámot, és meg kell határoznia az optimális terhelési zónát.
Miért fontos monitorozni a pulzusát edzés közben?
A pulzus az, ami elválasztja a fogyókúrát a rendszeres egészségkocogástól, a speciális zsírégető edzéseket a klasszikus aerobiktól. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen edzés alatt folyamatosan mérjük a pulzusunkat a maximális hatás érdekében. Az a tény, hogy egy személy azt gondolhatja, hogy teljes mértékben edz, és ebben az időben a test a "fizikai aktivitást" nagyon "könnyűnek" tartja. Ennek eredményeként az, aki edz, nem éri el a kívánt eredményt.
Hogyan lehet kiszámítani a zsírégető pulzusszámot az edzés során?
A szakértők az összes terhelést öt fő területre osztják. Az a pulzus, amelynél a zsír a leghatékonyabban égethető, az aerob zónában van, de ez minden ember számára eltérő lehet. A zsírégetés pulzustartománya 70 és 80 százalék között mozoghat, és egy speciális képlettel számíthatja ki: (220 - a) x0,7
Ahol az "a" betű a gyakornok életkorát jelöli, a 220-as szám az emberi pulzus "felső határát" jelenti. Ami a 0, 7 vagy 0, 8 számot illeti, a zsírégetés során megjelenő impulzus tartományát jelölik.
A test az alacsony szívterhelés zónájában is dolgozhat edzés közben. Ez a zóna akkor fordul elő, amikor a légzés felgyorsul, felmelegíti a testet, kocog és az edzés legelején. Ha az edzéseket helyesen sorakoztatták fel, akkor a minimális terhelés zónája után a test a fitnesz zónába kerül, amely a minimális és a zsírégető terhelések zónája között helyezkedik el. A fitnesz zónában nincsenek pozitív változások, de a test által elégetett kalóriák mennyisége növekszik.
A megnövekedett terhelések mellett a test simán mozog az erőnléti zónából az aerobba. Az ebbe a zónába való átmenetet meg lehet határozni az abszorbeált levegő megnövekedett mennyiségével, vagyis a légzés növekedésével. Ebben az időben a tüdő megnő, ugyanakkor a test képességei jelentősen megnőnek. Az aerob zónában az összes felesleges kalória tökéletesen elégetik, és a zsírt aktívan fogyasztják.
Ezt követően az aerob zóna anaerobá válik, amelynek teljesen más jelentése van a test számára. Ebben az időben a test már áttér az oxigénmentes zsírra. Itt szénhidrátokat használnak "üzemanyagként", és a zsírokat használják a legkisebb részben. A tejsavat egy ilyen területen mellékterméknek tekintik. Az anaerob szintű edzés során az izmok sokkal gyorsabban elfáradnak, így sokáig nem lehet ilyen fokozott fizikai tevékenységet folytatni.
Az anaerob zóna után jön a legveszélyesebb zóna, az úgynevezett "maximális terhelés zónája". Az ilyen szintre való áttéréssel a szív terhelése növekszik, a légzőrendszer maximális hatékonysággal működik, és a test elkezdi költeni az összes pufferanyagot és felhalmozott tartalékot. Nem ajánlott ezen a szinten edzeni különösebb igény nélkül, és ha ezekre az intenzív tréningekre szükség van, akkor azokra csak tapasztalt edző felügyelete mellett kerülhet sor.
