1955-ben, a NOB 50. ülésszakán meghatározták a 17. nyári olimpiai játékok fővárosát. Róma nagy különbséggel nyert a szavazatok számában. A nyári olimpiát először Olaszországban rendezték.
A XVII. Nyári olimpiát 1960. augusztus 25. és szeptember 11. között rendezték. A versenyen 5338 sportoló vett részt 83 országból. Néhány állam - Marokkó, Tunézia, Szudán, San Marino, a Nyugat-Indiai Szövetség - először küldte el küldöttségeit. A nyitóünnepség előestéjén olyan eseményre került sor, amely olimpikonok ezreit vonzotta. A római katolikus egyház feje, XXIII János megáldotta Olimpiát. Ez történt először. Korábban a játékokat pogány származásuk miatt az egyház nem ismerte el.
A versenyt a Foro Italicóban rendezték. Ez a monumentális sportkomplexum tartalmaz úszómedencét, teniszpályákat, két stadiont - olimpiai és márványt. 1928-1938-ban Rómában állították fel Mussolini kezdeményezésére. Duce fontosnak tartotta a fiatalok bevonását az országos fasiszta pártba a sportba. Ezen túlmenően Olaszország azt állította, hogy az 1940-es játékok megrendezésére szolgál. Igaz, akkor a NOB előnyben részesítette Japánt.
A komplexumot a római építészet ősi hagyományainak szellemében tervezték. Eredetileg Foro Mussolini volt a neve. A második világháború után átnevezték, de az összes náci szimbólum megmaradt. 2009-ben a komplexumot felújították. Jelenleg továbbra is versenyeken használják, beleértve a világszínvonalú versenyeket is.
A római olimpiát kiválóan szervezték, és a résztvevők magas szintje megkülönböztette őket, amint az a rekordok száma alapján megítélhető - 74 olimpiai és 27 világrekord.
Az 1960-as játékok egymás után a harmadikak voltak a szovjet csapat számára. A nem hivatalos csapatversenyben az első helyet a Szovjetunió válogatottja szerezte meg, amely 43 arany-, 29 ezüst- és 31 bronzérmet nyert. Először a szovjet sportolók megelőzték az amerikai sportolókat a pontok számában. A súlyemelőt, Jurij Vlasovot a római olimpia legjobb résztvevőjeként ismerték el.
