A judo Japánból származó harcművészet. Jelentősen különbözik az ökölvívástól, a szumótól és a karatétól. A dzsúdó harci sport, fegyverek használata nélkül, a dobások, a fájdalmas tartások, a tartások és a fojtások technikáján alapul.
A judo művészetét tanuló gyermekeket ünnepélyes légkörben díjazzák, miután sikeresen letették a minősítő vizsgákat, és különféle színű övekkel rendelkeznek. Minden szín egy bizonyos fokú képességet jelöl az ilyen típusú harcművészetekben.
A judo harcművészetének kezdőinek fehér öv van rendelve. Ezután minden tanuló lépésről lépésre halad a fő cél - a fekete öv - felé. A színvilág országonként, klubonként vagy rendszerenként kissé eltérhet. Az általánosan elfogadott övek fehér, sárga, narancssárga, zöld, kék, barna és fekete szíjak.
Az övek kiosztásához a hallgatónak külön ünnepélyes ceremóniát kell kijelölnie. Így az eredmény hatása és jelentősége fokozódik. De az ünnepet nem mindig tartják meg. Számos rendszer alapja a szigorú osztályozás. Itt a hallgatókat egy olyan edző mérvadó véleménye alapján díjazzák, aki speciális képesítéssel rendelkezik, amely jogot ad a diplomák és övek odaítélésére. Ennek ellenére a fokozatokat elsősorban a bemutatás kedvéért ítélik oda.
Elmondható, hogy ez a gyermek számára alkalom arra, hogy bemutassa képességeit és képességeit. Az edzők előre meghatározzák, hogy az adott tanuló melyik övet érdemli, az osztálytermi erőfeszítései és eredményei alapján. Amint a gyermek felnő, a vizsga letételének követelményei szigorodnak.
Bármely képesítés megszerzése a judóban eltérő időt vehet igénybe. A legtöbb harcművészeti iskola egy-két hónapos óra után fehér övvel jutalmazza a diákokat. A fehér övet a hallgató kapja, első egyenruhájával együtt, amelyet kimonónak hívnak. A fokok kiosztása közötti időintervallum általában kétszer hosszabb, mint az előző öv esetében.
Egyes képesítési fokozatok életkori követelményei lelassíthatják az öv kijelölésének folyamatát. A fő cél - a fekete öv - eléréséhez a hallgatónak hat-tíz év kemény munkára van szüksége. A judo harcművészetét korábban nem lehet elsajátítani. Hatalmas idő és erőfeszítés kell a képzés során, hogy a gyermek képesítéssel rendelkezzen.
Nem szabad figyelni a képesítési fokozatokra. Sokkal fontosabb, hogy az eredményekre és a fejlődésre koncentráljunk. A hallgatónak a folyamatos önfejlesztésre kell összpontosítania, és arra kell törekednie, hogy a legjobb harcos legyen. Az övek kiosztása csak egy egyszerű jelzés a tanonc készségéről.
