1980-ban az olimpiai játékokat először a Szovjetunió területén - Moszkvában - rendezték meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése komoly vitákat váltott ki, és végül az olimpiai mozgalom megosztottságához vezetett.
Az olimpia moszkvai megrendezéséről még 1974-ben született döntés. Ezeket a játékokat kellett elsőként megszervezni egy szocialista állam területén. Ez azonban nem volt politikai konfrontáció nélkül. 1979-ben a Szovjetunió bevitte csapatait Afganisztánba, ami a játékok amerikai bojkottjának hivatalos oka lett. A valóságban a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontációnak mélyebb gyökerei voltak, és nem korlátozódott az afgán háború kereteire.
Az Egyesült Államok példáját követve további 64 állam bojkottálta a játékokat. Ezek elsősorban a NATO-országok voltak, például Törökország, Németország, Japán és mások. Az európai országok több válogatottja jelen volt, de csökkentett összetételben és olimpiai, nem nemzeti zászló alatt.
Összesen 80 ország csapatai vettek részt a moszkvai olimpián. Olyan államok, mint Jordánia, Mozambik, Laosz, Angola, Botswana és Seychelle-szigetek, először küldték el sportolóikat a játékokra.
A játékok nyitó- és záróünnepsége nagyon jól volt megszervezve. Fogadást kötöttek élő képekre. Például az egyik lelátón sokan ábrázolhatták az 1980-as olimpia szimbólumát - egy medvét. Számos művészeti csoport, a múlt híres szovjet sportolói, sőt kozmonauták is részt vettek a játékok megnyitóján.
A nem hivatalos éremtáblázat első helyét a Szovjetunió válogatottja foglalta el. Ez érthető volt, hiszen fő riválisa, az amerikai csapat bojkottálta a játékokat. Az érmek nagy részét szovjet súlyemelők, tornászok, úszók és birkózók kapták. A férfi kosárlabda-válogatott aranyérmet is kapott.
A második az NDK csapata volt, amely hagyományosan magas szintű sportolók képzését mutatta be az olimpiai játékokon. A németek az evezés és az úszás vitathatatlan vezetői lettek. Több érmet kaptak német tornászok és kerékpárosok.
