A medencei csapatlabdajáték szabályait először az angol William Wilson fogalmazta meg. Ezzel megpróbálta szimulálni a rögbi vízanalógját. A vízilabdaszabályok a XIX. Század 80-as éveire váltak modern formájukba, és az olimpiai játékok rendszeres megrendezésének hagyománya újjáéledve gyorsan állandó helyet foglaltak el egy új sportág programjában.
A két nyolc játékosból álló csapat célja több gólt lőni az ellenfél kapujába, mint beengedni a sajátját. A három méter hosszú kapuk a medence ellentétes oldalán úsznak egymástól legfeljebb 30 méterre, és majdnem egy méterrel a víz fölé emelkednek. A szabályok szigorúan szabályozzák a labda elvitelének módját is az ellenféltől, megsértésükért pedig 20 másodperces eltávolításra kerül sor - az úszók a vízben várják, a medence külön erre kijelölt sarkában. A teljes játékidő - 32 perc - négy félidőre oszlik, és az azt számláló játékvezető leállítja a stoppert, amikor a labda nincs játékban (szabaddobásokra való felkészülés, gólok megszerzése gól után, stb.).
Ez a sport már régen megjelent az olimpiai programban - már a második nyári játékban 7 csapat vett részt a vízilabda tornán. Igaz, akkor az "egy ország - egy csapat" elvét nem tartották be, ezért például egyszerre két francia csapat kapott bronzérmet. Az első olimpiai bajnokok pedig ennek a sportágnak az anyaország képviselői voltak - a döntőben a britek megverték a belgákat.
A III. Nyári olimpián a vízilabda tornát kiállításnak tekintették - több amerikai csapat vett részt rajta. És a következő, 1908-ban Londonban megrendezett játékokkal kezdve rendszeresen rendeznek ilyen versenyeket. A nők csak száz évvel az olimpián a vízilabda bemutatkozása után nyerték el a nyári játékok és ebben a sportágban való részvétel jogát - az első női tornát 2000-ben rendezték Sydney-ben.
Abban az évben mindkét orosz csapat érmet szerzett - a nők bronzérmet szereztek, a férfiak pedig az utolsó meccsen vereséget szenvedtek a magyar csapattól. A következő olimpián embereink sem mentek dobogóra - bronzérmet szereztek. Ebben a sportágban egyelőre nincsenek más díjaink, de a Szovjetunió férfiválogatottjának van 7. A magyar olimpikonok dominálnak ebben a sportágban - ők lettek az első kilencszer, és háromszor foglalták el az olimpiai dobogó másik két lépcsőjét.