2012-ben a jégkorong-világbajnokságot egyszerre rendezték Finnországban, illetve Svédországban, meccseket rendeztek Stockholmban és Helsinkiben. Ez a torna szerencsés volt az orosz válogatott számára, amely keserű küzdelemben aranyérmet tudott szerezni.
Utasítás
1. lépés
A verseny kabalája a "hokimadár" Hockey Bird volt, a hivatalos himnusz pedig a finn "Nightwish" együttes "A nap utolsó útja" című dala volt.
2. lépés
Az előzetes szakasz egy csoportkör volt, ahol a csapatokat két csoportra osztották, és mindegyik csapatnak meg kellett játszania mindegyiket. Összesen nyolc csapat volt a csoportban. Az orosz csapat megnyerte az összes mérkőzést, csak 27 gólt szerzett és 8 gólt kapott. Az orosz csapat így megszerezte a csoport első helyét, és bejutott a rájátszásba.
3. lépés
A negyeddöntőben az orosz válogatott ellen a norvég csapat állt szemben, amelyet az orosz hokisok nyertek 5: 2-es pontszámmal. A csapatok Stockholmban játszottak.
4. lépés
Az elődöntőben az orosz csapat még meggyőzőbb pontszámmal, 6: 2-re verte Finnországot. A játék Helsinkiben zajlott.
5. lépés
A döntőben orosz és szlovák csapatok találkoztak. A döntőbe vezető úton a szlovákoknak sikerült a szenzációnak felfogott negyeddöntőben legyőzni a kanadai válogatottat, az elődöntőben pedig a cseh csapatot, amely végül a bajnokság harmadik helyét szerezte meg.
6. lépés
Oroszország ugyanazon pontszámmal 6: 2-re nyerte az utolsó mérkőzést, így bosszút állva a 2002-es svédországi vereségért, amikor a szlovák válogatott először világbajnok lett. Az utolsó meccsen két gólt Alexander Semin szerzett, a torna utolsó pontját pedig Evgeny Malkin tette, akit az egész bajnokság legértékesebb játékosának ismertek el. Összesen Eugene 11 gólt szerzett, 8 gólpasszt adott és 19 pontot szerzett.
7. lépés
Ennek eredményeként az orosz csapat egyedülálló eredményt mutatott, mind a tíz mérkőzést legalább két gól előnnyel megnyerte, és egyetlen hosszabbítást sem játszott. A döntő végén a hokisok gratulációkat kaptak Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.
8. lépés
A világbajnok cím a negyedik lett az orosz válogatott számára, és figyelembe véve a Szovjetunió válogatott győzelmét - a huszonhatodikat.
