Az ötödik (téli) olimpiai játékokat 1956-ban rendezték Cortina d'Ampezzóban (Olaszország) január 26. és február 5. között. 942 sportoló vett részt rajtuk, köztük 146 nő, 33 országból. Idén a Szovjetunió csapata debütált a játékokon (53 sportoló), ami gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat. Összesen 245 versenyt rendeztek 5 sportágban, megváltoztatták és kibővítették a síverseny programját. Tehát a 18 km-es verseny helyett 15 és 30 km-es sífutamokra került sor. A nők az aranyért küzdöttek a 3x5 km-es váltóban.
Cortina d'Ampezzo már az 1920-as és 1930-as években meglehetősen ismert téli sportközpont volt. Itt rendeztek alpesi sí- és síbajnokságot. Ezt az üdülővárost 1940-ben az olimpiai játékokra is jelölték.
A játékok kezdetére a város teljesen átalakult. Felállítottak egy gyönyörű, modern stadiont, 4 szintes lelátókkal, előkészítették a korcsolyázók nagy magasságú, nagy sebességű pályáját. Új ugródeszka (80 m) is épült - a verseny résztvevői szerint a világ egyik legjobbja.
Idén először az egyik sportoló a játékok összes résztvevőjének nevében letette az olimpiai esküt (ezt az olasz Juliana Chenal-Minuzzo tette). Az ilyen versenyek televíziós közvetítését is először vezették.
Mint már említettük, a Szovjetunió sportolói gyökeresen megváltoztatták az erőviszonyokat a maguk javára. A bob és a műkorcsolya kivételével minden versenyen részt vettek. L. Kozyreva megszerezte az első aranyat a Szovjetunió 10 km-es síversenyén, a második és a harmadik helyet a szovjet síelők is megosztották. A váltóban a szovjet csapat ezüstöt, majd a finn síelők nyertek. A történelem első olimpiai győztesei, akik nem a skandináv országokból érkeztek, szintén sportolóink voltak - Pavel Kolchin 3 díjjal járult hozzá a Szovjetunió válogatottjához - 1 arany- és 2 bronzéremhez.
A férfiak sífutásában a küzdelem viszonylag egyenletes volt. A Szovjetunióból norvégok, finnek, svédek és sportolók egy-egy legmagasabb díjat kaptak. Síugrásban a legjobb az új ugrástechnikát gyakorló finn L. Hyvärinen (81 és 84 m) lett, a norvég S. Stenersen pedig a biatlon győzelmét ünnepelte. Az alpesi síversenyeket magabiztosan az osztrák A. Sailer uralta, mindhárom versenytípust megnyerve.
Ami a VIII. Téli olimpiai játékok fő szenzációját illeti, a szovjet sportolók bemutatták a közönségnek. A norvégok, akik 1952-ben mindenekelőtt fej és vállak voltak, csupán két ezüstdíjjal voltak megelégedve. A Szovjetunió sportolói ezúttal jobbak voltak: ezt egy új világrekord (40, 2 s) és E. Grishin „aranya” bizonyította 500 m távolságban, valamint két világrekord (és természetesen 2 aranyérmek) 1500 m távolságban ugyanolyan Grishin és Yu. Mihailov. Az olimpiai rekordot 5000 m távolságban B. Silkov vetette meg. Az északiak csak egyszer ünnepelték a győzelmet - 10 000 m-en (az 1. helyet a svéd S. Erickson szerezte meg).
Bobban (deuce) az olaszok ezüst- és aranyérmet, a svájciak négyesben aranyérmet szereztek, Olaszország pedig megelégelte a második helyet. Az egykorú műkorcsolyában az amerikai műkorcsolyázók lettek bajnokok, a páros programban - Ausztriából.
A Szovjetunió válogatott jégkorongosai magabiztosan legyőzték minden riválisukat, és az olimpiai játékok bajnokai lettek, a legyőzhetetlen kanadaiak pedig csak a 3. hellyel voltak megelégedve, így az Egyesült Államok előrébb engedett (1: 4-re kikaptak az amerikaiaktól).
Ennek eredményeként a Szovjetunió az összesített rangsorban az első vonalat foglalta el - 104 pont és 16 érem (7-3-6), a második helyezett Ausztriában volt - 66, 6 pont és 11 érem (4-3-4), a harmadik hely Finnországban volt - 57 pont és 6 érem (3-3-1).
