Milyen Volt Az 1956-os Olimpia Cortina D'Ampezzóban

Milyen Volt Az 1956-os Olimpia Cortina D'Ampezzóban
Milyen Volt Az 1956-os Olimpia Cortina D'Ampezzóban

Videó: Milyen Volt Az 1956-os Olimpia Cortina D'Ampezzóban

Videó: Milyen Volt Az 1956-os Olimpia Cortina D'Ampezzóban
Videó: Cortina olimpiadi 1956 (VIDEO) 2024, November
Anonim

Az olaszországi Cortina D'Ampezzo városában megrendezett 1956-os olimpia sok know-how bevezetésével bekerült a történelembe. Különösen élő televíziós közvetítéseket hajtottak végre ezeken a játékokon először, és itt vonzották először a szponzorálást az olimpiai játékok szervezéséhez és lebonyolításához.

Milyen volt az 1956-os olimpia Cortina d'Ampezzóban
Milyen volt az 1956-os olimpia Cortina d'Ampezzóban

A játékokat január 26. és február 5. között tartották. Cortina d'Ampezzo városa állítólag még 1944-ben az olimpia fővárosa volt. De a második világháború saját kiigazításokat hajtott végre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság terveiben. A háború után Cortina d'Ampezzo elvesztette a játékok rendezésének jogát 1948-ban St. Moritz, 1952-ben pedig Oslo. Az olasz téli üdülőhelynek megtiszteltetés volt, hogy csak 1956-ban adott otthont ezeknek a nemzetközi versenyeknek.

Nem csoda, hogy Cortina vezetői olyan keményen küzdöttek a VII. Téli olimpiai játékok megrendezésének megtiszteltetéséért. Először sikerült szponzorokat vonzaniuk az ilyen szintű versenyek szervezéséhez és lebonyolításához. Ezt megelőzően a teljes pénzügyi teher a fogadó ország vállára esett. Emellett itt tartották az első televíziós közvetítéseket: a nézők 22 országban nézhették élő rekordokat, amikor rekordok születtek.

A kifejezetten az olimpiára létrehozott infrastruktúra nem kevésbé csodálatos volt. Különösen 1956-ra emeltek egy 12.000. jégstadiont, egy új ugródeszkát, egy korcsolyapályát egy úszó jégtáblán Cortina d'Ampezzóban, ahol sok új világrekordot döntöttek. Az olimpiai helyszínek elhelyezkedését úgy gondolták ki, hogy sétatávolságra legyenek egymástól. Mindent átgondoltak a nézők, a sportolók és a tévés emberek kényelme érdekében. A VII. Téli olimpiai játékok emblémája egy hópelyheként stilizált csillag volt, amelynek közepére az olimpiai gyűrűk kerültek.

A résztvevők száma rekord volt abban az időben: 32 ország 821 sportolója, ebből 687 férfi és csak 134 nő. Ezen olimpiai játékok másik jellemzője az volt, hogy az NDK, Bolívia és Irán szovjet sportolói és csapatai először vettek részt. A sportprogramban nem történt nagy változás: a férfi síverseny távját 15 km-re csökkentették, és minden bemutató sport eltűnt. 24 éremkészletet játszottak.

A szovjet csapat nem igényelt nagy számú érmet, de legelső szereplése igazi diadal volt: 7 arany-, 3 ezüst- és 6 bronzérem. Ennek eredményeként a Szovjetunió az első helyet szerezte meg mind a díjak, mind az aranyérmek számában. A VII. Téli olimpiai játékok második helyén az osztrákok 4 arany és bronz, valamint 3 ezüst, a harmadik pedig a finnek (három arany és ezüst, valamint egy bronz érem) álltak. A korábban az öt olimpiát magabiztosan vezető norvégok csak a hetedikek voltak.

Ajánlott: