Az 1896-ban Athénban megrendezett olimpiai játékok voltak az első, a modern olimpiai mozgalommal kapcsolatos játékok. Sok szempontból különböztek azoktól a sportversenyektől, amelyeket korunkban rendeznek, mivel ekkor még nem alakultak ki az olimpia fő hagyományai.
Az olimpiai játékok újjáélesztésének kérdését többször is megvitatták a különböző országokban, ám ez az ötlet csak a francia Pierre de Coubertin erőfeszítéseinek köszönhetően valósult meg, aki 1984-ben létrehozta a NOB-ot. Eredetileg 1900-ban tervezték megtartani a rendezvényt, de a szervezők attól tartottak, hogy hat év várakozás után megszűnik az érdeklődés a játékok iránt, és értelmetlen a megrendezésük. Az olimpia helyszínének kiválasztásakor több várost is figyelembe vettek, de végül Athént választották, hogy hangsúlyozzák a modern mozgalom és az ősi kapcsolatát.
A megnyitóra április 6-án került sor. Ez, csakúgy, mint napjainkban, tartalmazta az államfő rövid beszédét, ahol a játékokat tartották, valamint az olimpiai himnusz előadását. De vannak különbségek is: különösen 1896-ban még nem volt sportolói eskü. Az olimpián 241 ember vehetett részt, ráadásul közöttük nem volt sportoló. 9 sportágban rendeztek versenyeket: atlétika, lövészet, művészi torna, görög-római birkózás, úszás, kerékpározás, súlyemelés, tenisz és vívás.
Az athéni olimpiai játékokon még nem volt szokás a sportolókat nemzetiségük szerint felosztani, ezért a NOB tagjainak sok évvel később meg kellett találniuk, hogy a résztvevő tizennégy ország közül melyik nyert érmet egy adott sportágban. A probléma az is volt, hogy vegyes csapatok vettek részt a teniszversenyen. Ezenkívül egyes sportolók az egyik ország állampolgárságával rendelkeztek, de valójában egy másikban éltek. Ennek ellenére részben sikerült megegyezni és osztani az érmeket, bár vannak még vitatott pontok.
A görögök legnagyobb bánatára az 1896-os olimpián az első helyeket leginkább a külföldiek foglalták el. Az amerikaiak aranyat nyertek hármasugrásban és diszkoszvetésben, valamint 100 és 400 m gyorson. A francia Paul Masson nyerte a sprintversenyt, valamint a 2000-es és a 10000 m-es kerékpáros versenyeket. A súlylökők között a legjobbak az angol Launceston Elliot voltak. és a dán Viggo Jensen. A németek kiemelkedtek a birkózó és a torna versenyeken, az úszóversenyt pedig a magyar Alfred Hayos nyerte. A görögök érmet szereztek a futás, a revolver és a hadsereg puskalövése, valamint a fóliavívás győzelméért. Az angol – német vegyes csapat nyerte a teniszversenyt.
