1964-ben az olimpiai játékokat Japán fővárosában, Tokióban rendezték. Ezek voltak az első játékok Ázsiában az olimpia modern történetében. Végrehajtásuk a "szigeti birodalomban", amelyet viszonylag nemrégiben legyőztek a második világháborúban, nagyon fontos lépés volt Japán számára a modern civilizációba való visszailleszkedés útján.
A szavazásra a XVIII. Nyári olimpiai játékok helyszínén Münchenben került sor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 55. ülésszakán. Ez 1959-ben történt, Tokió mellett két európai főváros volt versenyző - osztrák Bécs és belga Brüsszel, valamint az amerikai Detroit. Tokió előnye abszolútnak bizonyult - már az első fordulóban 34 szavazat érkezett rá, és az összes többi jelölt összesen csak 24-et nyert. Ezért a következő szavazási fordulókra nem volt szükség, és Japán fővárosa megkapta a az olimpia második alkalommal történő megrendezésének lehetősége. A japán olimpiai játékok rendezésének korábbi kísérlete az 1940-es XII. Nyári játék volt, amelyet először a Kína elleni japán támadás miatt költöztek Finnországba, majd a második világháború kitörése miatt teljesen lemondták.
Tokió egy több millió dolláros város a legnagyobb japán szigeteken (Honshu). Japán fővárosa a 18. században már a világ egyik legnagyobb városa volt. Bár a mai Tokió területén fekvő települések a kőkorszakig nyúlnak vissza, hivatalos története a 12. században épült erőddel kezdődik, a csendes-óceáni partvidék öblének bejáratánál. Akkor ez a település az Edo nevet viselte, és a város 1869-ben lett a főváros, amikor megkapta modern nevét.
Mire az országban megkezdődtek az olimpiai játékok előkészületei, megindult a gazdasági fellendülés, és egy ilyen nagy nemzetközi fórum megrendezése a főváros fejlődésének számos területén katalizátorrá vált. A játékok kezdetére jelentősen javult a városi infrastruktúra és a kommunikáció - elindult egy nagysebességű villamos, korszerűsítették a repülőteret, és befejeződött az Egyesült Államokban a kommunikációs kábel fektetése. Első alkalommal vált lehetővé az olimpia kommunikációs műholdon keresztül történő közvetítése. Hat új sportlétesítmény épült a városban, és a meglévők tucatjait korszerűsítették - összesen 33-an vettek részt a XVIII. Nyári játékokon.
Hirohito császár hivatalosan 1964. október 10-én nyitotta meg az olimpiát, a záróünnepségre pedig október 24-én került sor. Két hét alatt 93 ország több mint 5100 sportolója versengett 163 kitüntetésért. Közülük a legtöbbet (96) a szovjet válogatott olimpikonok nyerhették meg, és az amerikai sportolók csak 6 éremmel voltak lemaradva, de ugyanennyivel megelőzték a Szovjetunióból érkező riválisaikat az aranydíjak számában.
