A XXII. Nyári olimpiai játékokat Moszkvában rendezték 1980. július 19. és augusztus 3. között. Ez alatt az idő alatt 36 világ- és 74 olimpiai rekord született, de a moszkvai olimpiára nemcsak sporteredmények miatt emlékeztek.
Az 1980-as olimpia nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ számára is egyedülálló volt - az olimpiai játékokat először egy szocialista országban rendezték meg. Ennek az eseménynek a tiszteletére a Szovjetunió megnyitotta kapuit a külföldi állampolgárok előtt, de nem mindenki tudott eljönni.
1980. január 20-án Jimmy Carter amerikai elnök bojkottot hirdetett a moszkvai olimpiáról, és erre felhívta a többi országot. A bojkott oka a szovjet csapatok Afganisztánba történő bevitele volt. Carter ilyen lépését nagyrészt az a vágy diktálta, hogy szavazatokat adjon magának a választások estéjén: sok amerikai állampolgár azzal vádolta az elnököt, hogy túlságosan liberális volt a Szovjetunióval szemben. További 63 állam, köztük Kanada, Németország, Japán és Ausztria reagált a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló felhívásra. A helyzetet súlyosbította a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok közötti politikai konfrontáció. Az Egyesült Államokban várható volt, hogy hiányzik a résztvevők között
A vezető nyugati országok és Kína sportolóinak olimpiájából a moszkvai játékok másodosztályú eseménysé válnak.
Három nappal az olimpia megnyitása előtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Juan Antonio Samarancha tárgyalásokat folytatott és rávette Olaszországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot, hogy küldjék el sportolóikat a moszkvai játékokra. A bojkottban résztvevő számos országból, például Franciaországból, Nagy-Britanniából, Görögországból a sportolók egyenként érkeztek és az olimpiai zászlók alatt léptek fel. Minden erőfeszítés ellenére a Szovjetunióban zajló játékokon a legkevesebb résztvevő volt az 1956-os melbourne-i olimpia óta.
Az év XXII olimpiai játékai ismét bebizonyították, hogy az olimpia nemcsak sportverseny, hanem politikai harc is az országok között. Sajnos a világ különböző országaiból érkező sportolók tucatjai szenvedtek ebben a küzdelemben, akik arról álmodoztak, hogy indulnak az olimpiai játékokon, de soha nem tudták bemutatni sporteredményeiket. A négyszeres olimpiai bajnok Lisa Leslie a következőket kommentálta: "A washingtoni politikusok sok nagyszerű sportoló sorsát tönkretették: vannak, akik még mindig sajnálják, hogy életüket négy éven át elvesztették, míg mások az érmet nem teljesen teljesnek tartják." Később a várakozásoknak megfelelően a Szovjetunió és szövetségesei bojkottot hirdettek az 1984-es olimpiáról, amelyre az Egyesült Államokban került sor. Ez a döntés sok szovjet sportoló sorsát befolyásolta, és hamarosan a Szovjetunió csapata elvesztette vezető pozícióit.
