Az előző szezonban a Chelsea fő sztárja Azar és Fabregas kivételével a moszkvai Lokomotiv volt védője, a szerb Branislav Ivanovic volt.
Ez a futballista nemcsak a védelem teljes jobb szélét, hanem általában az egész szegélyt is elégette, elengedhetetlen támaszként szolgálva a támadósor számára. És mennyi fontos gólt szerzett a szögletrúgások után, az elme számára érthetetlen. A bajnoki szezon egy bizonyos pontján Ivanovich gyakrabban gólt lőtt, mint Rooney.
De Jose Mourinho arról ismert, hogy szereti a maximumot kihúzni a játékosokból. Ezúttal túlzásba esett, egy erre az évre egy elpusztított gerincű, egy védekezésre képes cselekvőképtelen csapatot dobott be. Csak Cesar Azpilicueta nem vet fel kérdéseket belőle, de itt az ideje, hogy mindenki más távozzon.
1. Branislav Ivanovic, jobb oldali. A klub egyik legrosszabb játékosa lett ebben a szezonban, és sok hülye gólt okozott az arisztokraták ellen. Az életkor és a fáradtság megbosszulta magát: a szerb most már nem csak képes hatékonyan és biztonságosan csatlakozni a támadásokhoz, hanem közvetlen futballpályafutása során is hatékonyan működik - védekezésben. Eddig nincs megfelelő változás nála - hacsak a már említett és megdicsért Azpilicueta, de akkor a baloldali helyére Abdul Rahman Babát kell elhelyeznie, amelynek megvásárlását még mindig senki sem értette.
2. Gary Cahill, középső zóna. Amikor 6 évvel ezelőtt elbocsátották az akkor még a Premier League-ben játszó Boltontól, erős és megbízható védő volt, aki rendszeresen megmentett egy kívülállót az összetörő vereségektől. Az átmenet után természetesen nem tudott azonnal helyet foglalni magának a bázisban, de folyamatosan a csereként állt be. Most 30 éves, kezdő játékosa mind a klubnak, mind a válogatottnak, de ez csak az érdemes jelöltek hiányának tudható be. Cahill lassú és ügyetlen lett, de nem tudott a kapitány karszalagjának vezetőjévé és átvevőjévé válni.
3. John Terry, központi zóna. Lampard, Drogba és Cech távozása után az utolsó klublegenda is hamarosan elhagyja a csapatot, mert Abramovich nem ajánlott új szerződést Johnnak. Bár erkölcstelen, a gyakorlat szempontjából logikus. A kapitány sokáig nem tudta elérni legalább a szilárd védő szintjét, bár megtartotta minden velejáró vezetői karizmáját. Ha szeretett Chelsea-nek akar játszani és hasznot húzni, a kiút nyilvánvaló, bár szomorú.
A klub már vásárolt egy gyereket Amerikából, akit senki sem tud megnevezni, és kész John Stonesért pénzt dobni. Képesek lesznek a kékek védekezésének új fellegvárává válni, egykor Anglia legerősebbjeként?