A XV. Nyári olimpiai játékok fővárosa Finnország fővárosa - Helsinki volt. A terv szerint 1940-ben Helsinkinek kellett volna otthont adnia az olimpiának. Ekkorra már megépült az összes fő sportlétesítmény és az olimpiai falu, de az 1939-ben kezdődött második világháború saját kiigazításokat hajtott végre. Csak 12 évvel később a nagy sport visszatért Helsinkibe.
Az olimpia ünnepélyes megnyitójára július 19-én került sor. Emberek ezrei köszöntötték a nagyszerű finn futót, Paavo Nurmit, akire bízták az olimpiai láng meggyújtásának erejét a stadion felett. Először 49 ország képviselői vettek részt a játékokon. Összesen 4925 sportoló vett részt a versenyen. Ez volt az első olimpiai rekord ezeken a játékokon.
Különösen fontos számunkra az a tény, hogy a helsinki játékok voltak az első olimpiák, amelyekre a Szovjetunió csapatát hívták meg. A szovjet sportolók mellett Ghána, Dél-Vietnam, a Bahama-szigetek, Izrael, Németország, Thaiföld, Indonézia, Nigéria, Hong Kong, Guatemala és a Holland Antillák képviselői debütáltak az 1952-es játékokon.
A játékokon 17 sportágban 149 díjcsomagot játszottak. A nem hivatalos éremtáblázatban a szovjet sportolók, az olimpia debütálói megosztották az első helyet az amerikai sportolókkal.
Az USA és a Szovjetunió legerősebb csapatai közötti konfrontáció súlyosbította a sportharcot. Elég csak annyit mondanunk, hogy egy versenynap alatt a távugrás világrekordja 30-szor frissült.
Ezekkel a játékokkal kezdődött a konfrontáció két politikai rendszer sportarénájában. Fokozatosan minden sporthatalom csatlakozott ehhez a küzdelemhez. A Szovjetunió sportolóira nagy nyomás nehezedett, tekintettel az akkori nehéz politikai helyzetre. Az 1/8-as döntő elvesztése miatt a jugoszláv csapattal szemben a Szovjetunió labdarúgó-válogatottját szigorúan megbüntették, a Szovjetunió olimpiai labdarúgó-válogatottjának alapját képező CDSA-csapatot pedig teljesen feloszlatták, és az összes játékost arra kényszerítették, hogy klubok.
Az ilyen nyomás ellenére a szovjet sportolók több mint méltóan teljesítettek. A híres szovjet tornász, Viktor Csukarin az olimpia igazi hőse lett. A verseny idején 31 éves volt, mögötte háború és fasiszta fogság volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a Szovjetunió történetében az első abszolút olimpiai bajnok művészi torna legyen.
De a szovjet sport történetében az első olimpiai érmet Nina Romashkova (Ponomareva) a híres diszkoszvető kapta.
Ezeken a meccseken a szovjet sportolók összesen 71 érmet nyertek, köztük 22 legmagasabb méltóságot.
Az 1952-es helsinki olimpiai játékok egy vicces tényről híresek. Olyan játékokként mentek be az olimpiai mozgalom történetébe, amelyeket nem zártak le.
Augusztus 3-án, a játékok záróünnepségén Siegfried Engström, a NOB elnöke ünnepi beszédet mondott, de elfelejtette kimondani az alapokmány által előírt utolsó mondatot: "A XV olimpiai játékokat lezártnak nyilvánítom".
A helsinki olimpia két hétig tartott, de még nem zárult le.
