A röplabda abban a formában, amelyben ma ismert, nem azonnal alakult ki. Különböző körülmények és egyének befolyásolták annak kialakulását és fejlődését, a versenyszabályzat változását, az új szabályok megalkotását és népszerűségének kialakulását a világban.
Utasítás
1. lépés
A röplabda játék alapítója William J. Morgan, a Holyoke-i főiskola testnevelő tanára, aki egy kísérlet kedvéért 1895-ben egy teniszhálót majdnem 2 m magasra akasztott, a diákok dobjon rá egy kosárlabda kamerát. Kezdetben Morgan "habarcsnak" nevezte találmányát, később azonban Alfred T. Halsted professzor javaslatára a játékot röplabdának nevezték el.
2. lépés
1897-ben meghatározták a röplabda játékának első szabályait. A játékosok száma tetszőleges volt, annyiszor érintheti meg a labdát, ahányszor csak akarja, amennyiben az nem érinti a helyszínt. Pontot csak adogatással lehetett megszerezni, és a sikertelen próbálkozás újraszerválást eredményezett. A pálya mérete 25 x 50 láb, a háló magassága 6,5 láb, a labda átmérője 25-27 hüvelyk, súlya 340 g volt. A partiban a játék 21 pontig terjedt.
3. lépés
A röplabdában ma alkalmazott alapvető szabályokat az 1915 és 1925 közötti időszakban alakították ki. Jóváhagyták a pálya és a labda modern méreteit, a férfi és női versenyek hálójának magasságát, meghatározták a játékosok egyidejű jelenlétét a pályán, csak 3 labdaérintés engedélyezett. A különbség a modern röplabdától az volt, hogy a játék 15 pontig ment, amelyet csak a saját adogatásával nyertek meg. Ázsiában abban az időben a röplabdát saját szabályai szerint tartották, az egész világtól eltérően.
4. lépés
Az első országos versenyt 1922-ben rendezték Brooklynban. A sportröplabda szervezetet először Csehszlovákiában hozták létre kosárlabda és röplabda unió formájában. Kicsivel később nemzeti röplabda szövetségek jelentek meg Bulgáriában, az USA-ban, a Szovjetunióban, Japánban. A játék főbb technikáit (támadás és megtévesztés, adogatás, passz, csoportos és egy blokk) és taktikát próbálgatással alakítottuk ki.
5. lépés
1947-ben megszervezték a Nemzetközi Röplabda Szövetséget. Ekkor még csak 14 ország volt képviselõ benne. Összehasonlításképpen: most 220 országos röplabda szövetséget egyesít. 1949-ben rendezték az első világbajnokságot a férfi röplabda csapatok között. 1951-ben, a Nemzetközi Röplabda Szövetség kongresszusán 5 mérkőzés mérkőzéseit hagyták jóvá, engedélyezték az időkorlátokat és a játékosok cseréjét.
6. lépés
1957-ben a röplabdát olimpiai sportágnak ismerték el, az első röplabdatornát az 1964-es tokiói olimpián rendezték meg. Figyelemre méltó, hogy a Szovjetunió férfi válogatottja lett az első olimpiai bajnok röplabda. A játékok után néhány technikai szempont megváltozott: antennák jelentek meg a háló szélén, jelezve a "levegőben" való kijutást, és sárga és piros lapok formájában büntetések is megjelentek.
7. lépés
A Nemzetközi Röplabda Szövetség e sportág további népszerűsítése érdekében arra törekszik, hogy a mérkőzések látványosabbak legyenek, alkalmasak legyenek a televíziós programok formátumára. Pozitív változás a szabályozásban ebben az irányban az volt, hogy a játékokat a rally-pontrendszer szerint rendezték meg (most valaki más adogatása esetén is számolták a pontokat), amelyet ma is használnak. A játékokat megpróbálták időben korlátozni, vagy csak 17 pontig játszani, de ezek a pillanatok nem gyökereztek.
8. lépés
A mérkőzéseket három játék (legfeljebb - 5 mérkőzés) győzelméig tartják, 25 pontig, 5 meccset vagy tie-breakeket 15 pontig. A pályán egy csapat játékosa 6 fő, és az adogatást követő blokkoló helyett a libero - a fogadó játékos - a hátsó sorba kerül. A labda érintéseinek száma egy rallyn nem haladhatja meg a háromszorosát, kivéve a blokk érintését. A pálya mérete 18 x 9 m, a golyó súlya 260-280 g, átmérője 65-67 cm.
9. lépés
A modern szabályokban hibákat fogalmaznak meg a játék egyes elemeinek végrehajtásakor (tálaláskor, a rally során), amelyek jelenlétét a bírók ellenőrzik. A felállás be nem tartása és a játékosok vagy edzők sportszerűtlen viselkedése miatt figyelmeztetés szintén ponttal büntetendő. A közelmúltban a legtöbb versenyen megpróbálnak videolejátszási rendszert használni, mert a modern röplabdában a sebesség nőtt, és nem mindig lehet látni azt a helyet, ahol a labda leesik vagy megérinti a blokkot.
10. lépés
A röplabda fejlődésével a játék taktikája is megváltozott. A kötők gyorsabban kezdtek játszani. A röplabdázók növekedése megnőtt, az ütés ereje és az ugrás magassága jelentősvé vált. Ha korábban nagyon kevés sportoló volt 2 m felett, akkor most a csúcscsapatokban csak a liberók és a beállók lehetnek e jel alatt. Vannak kivételek: vannak olyan játékosok, akik jóval a röplabdázók átlagos magassága alatt vannak, a speciális taktikáknak és technikáknak köszönhetően magas eredményeket érnek el.
