1992-ben az Alpok lábánál fekvő francia Albertville város nem először rendezte meg az olimpiai játékokat. Hét évtizeddel korábban az olimpikonok már ezen a helyen versenyeztek a legjobb címért. A sporteseményt politikai zűrzavar árnyékolta be. Két hónappal e játékok kezdete előtt a Szovjetunió összeomlott.
Az Albertville-i olimpiát 1992. február 8. és 23. között rendezték. Ez lett a tizenhatodik téli olimpia. A játékokra a világ 64 országából több mint 1,8 ezer sportoló érkezett. 57 éremkészletet játszottak 13 szakágban.
A verseny hivatalos emblémáján az olimpiai láng szerepelt, amelyet a francia Savoy régió színeivel festettek. Az Albertville-i játékok kabalája egy kitalált karakter volt, Mazhik néven - félig ember, félig istenség. Maguk a franciák tündefényként pozícionálták. Alakjában csillagra hasonlított. Albertville-ben a modern olimpiai mozgalom történetében először cserélték le az eredeti kabalát. Eleinte ebben a minőségben hagyták jóvá a hegyi zergeit, de ez a kép nem vált népszerűvé, ezért úgy döntöttek, hogy kicserélik.
Albertville aligha tekinthető az olimpia fővárosának. Az összes éremkészlet kevesebb mint egyharmadát játszották ebben a városban. A sportlétesítmények ugyanis nem egy helyre koncentrálódtak, hanem szétszóródtak az Albertville-hez legközelebb eső 12 falu és város között. Ebben a tekintetben nem egy nagy olimpiai falu épült, hanem hat kicsi. A versenyek után a helyi önkormányzat megtalálta a rendeltetésszerű használatukat, de a lenyűgöző méretű "Szertartások Színháza", ahol az olimpia megnyitójára és zárójára került sor, hamarosan a maga alapjáig szétszerelték, mint feleslegeset. A tűzzel készült fáklyát a Concorde szuperszonikus repülőgépen szállították a megnyitóra.
Első alkalommal rövidpályás, szabadfogású és női biatlon versenyek jelentek meg az olimpiai programban. A curling, a gyorssíelés és a síléceken végzett akrobatika szerepelt e játékok bemutató programjában.
A Szovjetunió összeomlása után az úgynevezett egyesült csapat eljött az olimpiára Albertville-ben. Nem hivatalos neve volt - a FÁK-válogatott és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság himnusza és zászlaja alatt lépett fel. Ez a csapat hat államból állt: Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Üzbegisztán, Örményország. Az egyesült csapat sportolói 23 érmet nyerhettek, amelyek közül 9 volt a legmagasabb méltóság.
A volt Szovjetunió balti köztársaságai: Észtország, Lettország és Litvánia külön-külön léptek fel. Szlovénia és Horvátország volt jugoszláv köztársaságai is szívesebben szólaltattak meg. A német válogatott viszont a berlini fal leomlása után egységes összetételben érkezett Albertville-be.
A férfi sífutásban a norvégok felülmúlhatatlanok voltak. Minden távon elsőként tudtak szerepelni. Különösen kitűnt a három aranyat és egy ezüstöt nyert Vegard Ulvang síelő. A női sífutásban az egyesült nemzeti csapat sportolói teljesítettek a legsikeresebben. Lyubov Egorova lett a hősnő. A biatlonban a vezetést német, francia és a FÁK-válogatott sportolók vették át. A gyorskorcsolyában a németek nagy előnnyel jártak. A FÁK csapat sportolói voltak a műkorcsolya diadalmas alakjai.
A német bajnokságok megnyerték a csapatbajnokságot. A második helyet a FÁK olimpikonok, a harmadikat pedig Norvégia szerezte meg.
