Nem mondhatjuk világunkról, hogy csak optimista képek vannak körülötte, de azt sem, hogy minden körülöttünk pesszimista. A jóga azt mondja nekünk, hogy nem láthatjuk a világ valós képét, mivel a Legfelsőbb Valóságot a maja fátyla rejti. A maják pedig illúziót teremtenek, amely alatt a világ valódi képe rejtőzik.
Számunkra úgy tűnik, hogy a világ most pozitív, most negatív, most semleges. Vagy csíkos, mint egy zebra, élethelyzetünk körülményei miatt. Valójában ezek a fogalmak nem vonatkoznak a világunkra.
És hogy megtudjuk, mi is valójában a világ, a jóga helyzetéből csak akkor tudunk, amikor elérünk egy bizonyos szuperállapotot. Mint ősi források mondják, eltűnik egy illúzió, amely elrejti előlünk a valóságot, és akkor megtudjuk, milyen a világunk.
A jógik pontosan erre törekszenek. Ez a legmagasabb állapot, amelyet akkor szerezünk meg, ha az önismeret útján járunk. A jóga olyan módszereket és gyakorlatokat ad nekünk, amelyek előbb-utóbb erre vezetnek minket.
És csak akkor, ha megszerezzük ezt az állapotot, megértjük, mi a világ. A jógik és a jóginik, akik az önismeret útján jártak, továbbadták ezt az ismeretet nekünk. Ennek alapján csak annyit mondhatunk a világról, hogy a szokásos ítéleteink és kategóriáink nem vonatkoznak rá.
A világ az a hely, amely hatalmas lehetőségeket kínál számunkra. A fejlődés és az önfelfedezés lehetőségei. És amikor elérjük a célt, ahogy a jógik és a jóginik mondják, elönt majd egy ilyen öröm- és boldogsághullám, amelynek erősségét nem is ismerjük.
Amíg a világ nem tárul fel előttünk olyannak, amilyen valójában, addig negatívnak tekinthetjük, és sokáig. És világunkat is rendkívül pozitívnak tekinthetjük. A világ most úgy fog megjelenni előttünk, hogy aztán más, aztán rossz, aztán jó. De minden, ami eljut hozzánk a világon, a jóga szerint csak tükrözi törekvéseinket, érzelmeinket, tetteinket, elvárásainkat.
