Az 1976-os nyári olimpiai játékok az egyik legreprezentatívabbá váltak a résztvevők és a kijátszott díjak számát tekintve. Ezenkívül a legdrágábbként kerültek be az olimpiai játékok történetébe.
Montreal 1970-ben nyerte el a nyári olimpiai játékok rendezési jogát, megkerülve Los Angeles-t és Moszkvát, amelyek pályázatát előnyben részesítették. Megalapozott vélemény az, hogy az Olimpiai Bizottság Montrealt választotta, hogy ne ütközzön egyik nagyhatalommal sem.
A játékok előkészítése hat évig tartott, és az egyik legdrágább lett az olimpiai mozgalom történetében - 5 milliárd dollárt költöttek a játékokra, ami a jelenlegi árfolyamon 20 milliárd dollárnak felel meg. Montreal eladósodott, amit 2006-ig kifizetett. Kanada rekordja csak 2008-ban dőlt meg - mintegy 41 milliárd dollárt költöttek a kínai olimpiai játékokra.
Az olimpiát II. Erzsébet királynő nyitotta meg. Az olimpiai láng meggyújtásának szertartása érdekes volt: ha általában csak az országba szállították, ahol az olimpiát tartották, akkor ezúttal az Athénban meggyújtott tüzet egy speciális eszköz átalakította elektromos árammá, majd rádiójelgé, amelyet Montrealban fogadtak és újra tűzgé alakítottak.
121 ország 7121 sportolója vett részt a montreali nyári olimpián. Már az olimpia idején 29 afrikai ország képviselői elhagyták, hogy tiltakozzanak a dél-afrikai rögbi csapat Új-Zélandon megrendezett mérkőzése ellen.
A díjak számának abszolút vezetője a Szovjetunió volt, sportolói 49 arany-, 41 ezüst- és 35 bronzérmet szereztek. A megtisztelő második helyet az NDK sportolói szerezték meg, számukra 40 arany-, 25 ezüst- és 25 bronzdíj. A harmadik helyet az amerikai olimpikonok szerezték meg - 34 arany-, 35 ezüst- és 25 bronzérem. Az olimpia házigazdáinak teljesítménye sikertelennek bizonyult, a kanadaiaknak egyetlen aranyérmet sem sikerült megszerezniük, csupán 5 ezüst- és 6 bronzérmet kaptak.
Az 1976-os meccseken a női kosárlabda csapatok versenyeztek először, az aranyat a Szovjetunió sportolói nyerték. A bronzérmet nyert férfiak is jól teljesítettek. A hagyományosan erős tornászok nem maradtak le tőlük - egyszerre hat sportoló nyert aranyat. A szovjet vívók lettek az elsőek a fóliás versenyeken, a férfiak pedig a szablyákban. Más sportágak képviselői is megmutatták magukat. Negyven aranyérem önmagáért beszél; ez volt a Szovjetunió egyik legsikeresebb olimpiája.
A montreali nyári olimpia bekerült a történelembe, és az egyik legvédettebbként - az olimpikonok biztonságát több mint 20 ezer rendőr biztosította. Ennek oka az előző müncheni olimpia szomorú eseményei voltak, amelyek során a palesztin terroristák tizenegy izraeli sportolót és egy német rendőrt öltek meg.
Néhány hátrány ellenére, amelyek meglehetősen gyakoriak az ilyen léptékű eseményeknél, a montreali nyári olimpia örökre bekerült az olimpiai sportok történelmébe, sok új rekordot hozva, és sok boldog pillanatot elhozva a rajongók számára.
