Az első athéni olimpiai játékok sikere után az Olimpiai Bizottság Pierre de Coubertin vezetésével úgy döntött, hogy rendszeressé teszi a versenyt. A különböző országok sportolóinak következő találkozójára 1900-ban került sor Párizsban.
Úgy döntöttek, hogy a második olimpiai játékokat a párizsi világkiállítással egyidejűleg tartják, hogy több nézőt vonzzanak hozzájuk. Ezek a versenyek azonban nagyon eltértek a modernektől. A játékokat több hónapja rendezik, és a történészek még mindig azon vitatkoznak, hogy mi az ezen olimpia nyerteseinek és versenyeinek pontos listája. Ezeknek a játékoknak a szervezeti szintjét sem lehet összehasonlítani a későbbi időkkel. A külföldi sportolók számára továbbra sem voltak külön elszámolások, valamint a játékok nyitó és záró ünnepsége.
A versenyre 24 ország sportolói mentek. A játékokon először 12 állam képviseltette magát, köztük az Orosz Birodalom. De a versenyen nem voltak afrikai és ázsiai országokból érkező sportolók. A kivétel egy indiai sportoló volt, aki akkor a Brit Birodalom része volt.
20 sportágban rendeztek bajnokságot. Köztük voltak olyanok, akiket később a játékok, például a baszk pelota keretében kizártak a versenyből.
Először nők vettek részt a játékokban, ami akkorra merész döntés volt a szervezők részéről. Különösen külön női golfversenyt rendeztek. Krikettben egyenrangúan játszottak a férfiakkal, teniszben pedig egyedülálló nők és vegyes párosok egyaránt versenyeztek.
Az érmek számában az első helyet Franciaország, a sportversenyek házigazdája szerezte meg. A legsikeresebbek francia evezősök, lövészek és vívók voltak. A második az Egyesült Államok csapata volt, már ekkor megszerezte a sporthatalom státuszát. Az ország sportolói kapták a legtöbb érmet. A golfozók, férfiak és nők egyaránt, sikeresen szerepeltek.
Az Orosz Birodalom sportolói csak két szakágban, a vívásban és a lovassportban képviseltették magukat, és nem tudtak érmet szerezni.
