A jóga egyre népszerűbb a nyugati társadalomban. De vajon mindenki, akit érdekel, tudja, mi ez a "jóga"? Számos mítosz és tévhit él ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Gyakran a közönséges tornát jógának hívják, a jógi pedig olyan személy, aki valamilyen elképzelhetetlen módon hajlik, hosszú ideig mozdulatlan helyzetben ül, vagy valami érthetetlen dudál magában. Mi köze ezeknek az elképzeléseknek az ősi tanítás valódi leírásához?
Először a jóga meghatározásával kell kezdeni, hogy a jóga az önismeret rendszere. Ez az önismeret pedig bekövetkezik, többek között a fizikai testtel végzett munkával (az embereket különböző ászanákban látjuk), a lélegzéssel (pranayama), a hanggal (mantra) végzett munkával és egy személy abszolút megnyilvánulásain keresztül is. A jóga egyetemes. A jóga mindenkinek megfelel!
Mindannyian fejlődünk az élet során, sok életünk során. Mindezek azonban nincsenek tisztában. De minden idejében előbb-utóbb az emberben az önismeret és fejlődés utáni vágy egyre tudatosabbá válik. És itt a jóga segít! És némely típusa, például a megnyilvánulásainkkal (fizikai test, gondolatok, érzések) való együttmûködés, csak lehetõség arra, hogy mit választhatunk magunknak a lelki fejlõdés útját keresve.
Úgy döntöttünk, hogy a jóga mindenekelőtt az önismeret rendszere. Milyen fontos kritériumok vannak még? Bármelyik rendszert hívják az emberek jógának, de helyesen ez csak a jóga első és második elvéhez ragaszkodó tanításnak tekinthető.
Miről beszélünk, azok kérdezik, akik most kezdték meg ismerkedni a jógával. Röviden: az első elv a kedvesség elve, és nem károsít egyetlen élőlényt sem, a második pedig a logika és a józan ész elve. Ha ezekről az elvekről nincs említés a rendszerben, vagy ismertek róluk, de nem teljesülnek, akkor egy ilyen rendszer, a priori, nem tekinthető jógának. Ezek a fő kritériumok, amelyek alapján meghatározhatjuk ennek vagy annak a tanításnak a legősibb ismeretekhez való tartozását.
