A jóga a testi és lelki gyakorlatok komplexusa. Az ókori filozófiai tanításokban és hiedelmekben gyökerezik. Ma a jógának több mint egy tucat területe van. Egy modern ember számára a jóga első lépései az alapállások (ászanák) elsajátítása és a légzési gyakorlatok. Mire jó a jóga?
A jóga négy alapelven alapszik: helyes légzés, helyes táplálkozás, helyes mozgás és helyes gondolkodás.
- Forgalom. A jóga rugalmasabbá, erősebbé teszi testét és korrigálja testtartását. Az egyszerű fizikai gyakorlatoktól eltérően nem hordoz sérüléseket és rándulásokat, fokozatosan erősíti és nyújtja az izmokat, a test számára nem okoz stresszt. Ezért a jógát fiatalok és idősebbek egyaránt gyakorolhatják.
- Légzés - A jógának gyógyító ereje van. Segít szinte minden betegség elleni küzdelemben és megelőzi őket. Minden gyakorlatot sajátos légzési ritmus kísér. Így javul a vér és a nyirok keringése a testben, a nyomás és számos szerv és rendszer normalizálódik.
- Táplálkozás: A fizikai és légzési gyakorlatok mellett a jóga diétát is biztosít. Az élelmiszer- és vízhasználat, az anyagcsere bizonyos szabályainak betartása miatt javul a gyomor-bél traktus aktivitása, a szervezet megtisztul a méreganyagoktól. Könnyedség van, túlfeszültség, az immunitás megerősödik.
- Gondolkodás: A jóga fő célja a test és az elme harmóniája. Bizonyos jógagyakorlatoknak (relaxáció, meditáció) köszönhetően az ember megtanulja összpontosítani a figyelmét, növeli a létfontosságú energia szintjét, enyhíti a stresszt, megnyugtatja a gondolatokat. Tanulmányok azt mutatják, hogy a jóga jótékony hatással van az agy azon területeire, amelyek felelősek az alvásért. A hangulat is fokozódik.
P. S. A jóga sokféle előnye ellenére ennek a gyakorlatnak még mindig vannak ellenjavallatai. Ha műtéten esett át az ízületein vagy a gerincén, vagy krónikus betegség súlyosbodását tapasztalja, akkor mielőtt jógázna, konzultáljon orvosával.