A Szovjetunió és a nyugati országok közötti konfrontáció során az olimpikonok versenyeinek nemcsak sportja, hanem fontos politikai jelentősége is volt - két rendszer, szocialista és kapitalista, megpróbálta bizonyítani, hogy kinek a fejlődése helyesbb. Ez alól az osztrák Innsbruck városban zajló olimpia sem volt kivétel, ahol kétségbeesett küzdelem folyt a nyereményekért.
Kezdetben az olimpiára az USA-ban, Denverben kellett volna sor kerülni. A város lakói azonban népszavazáson szavaztak a játékok ellen, így az Olimpiai Bizottság nehéz helyzetbe került. Ennek eredményeként Innsbruck, amely 1964-ben már otthont adott nekik, beleegyezett az olimpiai játékok rendezésébe.
37 ország 1123-an vettek részt a téli olimpián. Tíz sportágban rendeztek versenyeket: alpesi síelés, bob, gyorskorcsolya, biatlon, síugrás, szánkózás, sífutás, kombinált síelés, műkorcsolya és jégkorong. Az olimpia eredményei szerint a Szovjetunió sportolói feltétel nélküli győzelmet arattak, 13 arany-, 6 ezüst- és 8 bronzdíjat nyertek. A második helyet az NDK szerezte 7 arany-, 5 ezüst- és 7 bronzéremmel. Az USA képviselői megszerezték a harmadik helyet - 3 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet.
A jégkorong mindig a téli olimpia egyik leglátványosabb versenye. Sajnos a játékokat bojkottáló kanadai csapat nem versenyzett Innsbruckban, így az örök riválisok - a Szovjetunió és Csehszlovákia csapatai - a döntőben küzdöttek azért, hogy joguk legyen a világ legerősebb csapatának nevezni. A találkozó eleje nem a Szovjetunió hokisainak kedvezett, már az első félidőben 0: 2-es eredménnyel veszítettek. A második félidőben sikerült visszanyerniük, de a harmadikban, nyolc perccel a vége előtt a csehek ismét megszerezték a vezetést. Ennek ellenére elvárásaik nem voltak hivatottak valóra válni - Alekszandr Jakushev és Valerij Kharlamov céljai lehetővé tették, hogy a Szovjetunió csapata zsinórban negyedszer is bajnok legyen. A csehek megszerezték a második helyet, a harmadikat a német sportolók vették át.
A szovjet sportolók műkorcsolyában is jól teljesítettek. Irina Rodnina és Alekszandr Zaicev aranyat szereztek párkorcsolyában, míg Ljudmila Pakhomova és Alekszandr Gorškov jégtáncot nyertek. A férfi egykorcsolyában ezüst Vlagyimir Koroljev lett, aki csak a kiváló brit John Curry mögött állt. Az amerikai Dorothy Hamill megérdemelten szerezte meg az aranyérmet a nők között.
A játékok a szovjet síelők számára is sikeresek voltak. A 30 kilométeres versenyen Szergej Szavelyev nyert, a 15 kilométeren Nyikolaj Bazhukov és Jevgenyij Beljajev szerezte meg az első két helyet. A csapatversenyben a Szovjetunió csapatának sikerült bronzot szereznie, az aranyat finn sportolók nyerték.
Raisa Smetanina volt az első a női sífutásban 10 kilométeren, a szovjet lányok aranyat szereztek a váltóban.
Az aranyérmet a biatlonisták is elvitték a Szovjetunióba - a 20 kilométeres egyéni versenyben Nyikolaj Kruglov lett az első, a váltóban nem volt egyenlő a szovjet sportolókkal.
Az 1976-os téli olimpia az egyik legsikeresebb lett a Szovjetunió sportolói számára, és örökre belépett a szovjet és az orosz sport történetébe.
